Ha még csak most ismerkedsz a LED-es elemlámpák világával akkor ezt a kicsit hosszabb de tartalmas és bárki számára feldolgozható formában írt cikket olvasd el először!
Ha ezzel végeztél utána már sokkal kevesebb kérdésed lesz! Tisztulni fog a kép, hogy pontosan milyen elemlámpára is lesz szükséged, melyik típusok közül kell válogatnod és milyen tulajdonságok lesznek fontosak a modellválasztás során.
Klasszikus elemlámpák:
Régebben csak ez volt elterjedve, felépítése elég egyszerű így hibalehetőség is kevés van. Cserébe kompromisszumot kellett kötni a fényerő és a világítási idő arányán, ráadásul ezekkel a lámpákkal szinte esélyünk sem volt a maiakhoz hasonló magas fényerő elérésére. Alapvetően a felépítése a következő: lámpatest, foncsor, izzó, kapcsoló és természetesen a különböző méretű elemek. Jellemzően csak ki és bekapcsolás volt elérhető rajtuk, természetesen itt is akadtak kivételek. Izzója régebben hagyományos majd később kripton gázos verzió valamivel magasabb fényerővel. A blogon ezekkel a lámpákkal már nem fogtok találkozni, az idő eljárt felettünk, így további részletekbe nem is mennék bele velük kapcsolatban.
Új típusú LED-es elemlámpák:
Ma már szinte minden gyártó áttért a LED-es fényforrások használatára. Az elemlámpa valamivel bonyolultabb felépítésűvé vált mivel több követelménynek kell megfelelnie ahhoz, hogy megfelelő fényerőket, az akkunak megfelelő élettartamot biztosítson.
Felépítése általában az alábbiak szerint alakul:
- lámpa test (host)
- foncsor (reflektor) vagy lencse
- LED dióda (LED)
- LED vezérlő (driver)
- kapcsoló
- áramforrás
Lámpa test:
A lámpatestnek nem csak az a feladata, hogy összetartsa a lámpa alkatrészeit, fontos szerepe van a LED hűtésében is. Általában alumíniumból készül, ritkábban különféle kompozit műanyagokból. Újabban pedig egyéb fémek alkalmazását is elkezdték, pl. rozsdamentes acél, réz, sárgaréz, bronz, titánium. Klasszikus felépítésben három fő részre bontható: fej, test és zárókupak.
Foncsor vagy reflektor:
A foncsor vagy más néven reflektor adja meg a fény irányát. Ebből kétfélét különböztetünk meg, van a sima felületű (SMO – vagyis smooth) és a rücskös (OP – orange peel vagy textured). A simával általában kevesebb a szórt fény, a fénynyaláb messzebbre van koncentrálva egy belső erősebb hotspot-ból és körülötte halványabban megvilágított koronából áll a vetítési képe. Ilyet használnak az úgynevezett thrower lámpákban, amikkel elég messzire lehet elvilágítani (akár több száz méterre). A rücskös reflektor mivel jobban szétszórja a fényt és a LED hotspot-ja valamint a szórt fényt adó korona közti átmenetet is lágyabbá teszi így általános felhasználásra alkalmasabb, nagyobb felületet és nagyobb fényerővel világít be de általában kisebb távolságon.
A különféle lencsés változatok is elterjedtek, a legismertebb a konvex lencsés (sima domború “nagyító”) amihez reflektort nem szoktak alkalmazni. A LED fénye közvetlenül a lencsén át lép ki a lámpából. Általában a lencse távolságát a LED-től lehet változtatni, így változtatható a fókusz. Ezzel elérhetjük a “zoom” hatást, amivel nagyobb távolságra jut koncentráltan a fény, vagy közelebb húzva a fókuszt az emitterhez pedig széthúzza annak fényét és egy homogénebben világító korongot kapunk.
A TIR lencsék különböző szögben engedik kilépni a fényt az emitterből, ezek általában fix fókuszúak, de pl. a LED-Lenser lámpáiban lévő hibrid megoldással jobb hatásfok mellett mint a konvex lencse esetén de megmarad a “zoom” funkció is.
LED:
A LED típusa számít leginkább a driver-en kívül, hogy milyen fényerőt fogunk elérni a lámpával. Rengeteg típus érhető el a piacon. Ezek mind vetítési képben, mint az elérhető fényerőben és a hőtermelésben, hatásfokban is eltérnek egymástól. A színhőmérséklet az egyik legfontosabb tulajdonsága, a hideg színhőmérsékletűek (kb. 6000K-től felfelé) kékes árnyalatú fényt bocsátanak ki, a neutral (kb. 4100K) színűek a napfényhez hasonlót, míg a meleg fehérek (3000K-től lefelé) inkább sárgás, leginkább a sima izzóhoz hasonló fénnyel világítanak. A LED-et általában egy alumíniumból készült lapra szokták szerelni és ezt kompletten építik a lámpába. Ez az MCPCB (metal core printed circuit board- fém magú nyomtatott áramköri lap) lap minőségibb lámpák esetén nem alumíniumból hanem rézből készül. A legerősebb modellek esetén pedig speciális fém hővezető maggal ellátott lapra kerül a dióda, így a hővezetése sokkal jobb lesz és magasabb terhelést képes elviselni. A leginkább elterjedt LED diódák a CREE gyárából kerülnek ki. Gyakran találkozhatunk még a Nichia gyártmányaival is amik elsősorban a magas színvisszaadásukról ismertek (90 feletti CRI index). Egyre jobban elterjedtek a “hamis” LED-ek amik első sorban a LatticeBright kínai gyártó üzeméből kerülnek ki. Ebay-en megvásárolható olcsóbb lámpákban szinte kivétel nélkül ezeket találjuk meg, még ha a leírásban a CREE termékeként vagy típusaként is van megjelölve. A PCB-n jellemzően nincs felírat, vagy az LB jelzés található. Kivétel nélkül zavaróan kékes-lilás 7000K körüli színhőmérsékletűek, kevésbé jó hatásfokúak mint márkásabb társai, illetve igen nagy a minőségbeli szórás is köztük. Amennyiben rendes lámpát szeretnénk venni mindenképp ragaszkodjunk az eredeti CREE vagy más ismertebb gyártó termékét használó típusokra!
Driver:
Szerepe a LED meghajtása. Ez az alkatrész felelős azért, hogy mekkora áram jusson a LED-re és hogy milyen és hány világítási módja legyen a lámpának. A Driver ügyel az akkumulátorra is, amennyiben van benne védelmi áramkör túlmerítés ellen, illetve magasabb minőségű darabokban a hőmérsékletet is ez érzékeli, így mielőtt túlmelegedne a lámpa automatikusan lejjebb vesz a fényerőből, így csökkentve a hőterhelést. Millió meg egy fajtája van, választásnál fontos szempont, hogy milyen áramforrásokat támogat és milyen bemeneti illetve milyen a kimeneti feszültsége, mert ez határolja be a felhasználhatóságát. Fizikai jellemzői közül a legfontosabb az átmérője, ugyanis ez befolyásolja leginkább, hogy melyik lámpatestbe lehet egyszerűen átalakítás nélkül beépíteni.
Kapcsoló:
Köztük is lehet különbség pedig nem egy ördögi szerkezetek. Általában a lámpatest végén helyezik el a zárókupakban és teljes lenyomás után felengedéskor (kattanáskor) kapcsolnak be. Ez után félig benyomva megszakítjuk az áramkört, a módváltás is általában így történik. Ezt nevezik reverse clicky kapcsolónak. A “taktikai” lámpákon forward clicky kapcsolót alkalmaznak amiket enyhén benyomva már bekapcsolódik a lámpa. Egy kapcsoló esetén a módválasztás is ekkor történik meg, ugyanis ha kattanásig nyomjuk utána már nincs mód csak a lámpa teljes kikapcsolására. Léteznek még mágneskapcsolós, a test oldalán elhelyezett mikrókapcsolóval vezérelhető és két külön kapcsolóval ellátott verziók is.
Áramforrás:
Az újabb nagy teljesítményű elemlámpákban szinte kivétel nélkül akkumulátorokat használunk. Az alkáli elemekkel vagy a régebben piacon jelen lévő nikkel alapú akkumulátorokkal szemben ma már lítium-ion alapú akkumulátorokat használ szinte minden gyártó a lámpáiban. Ezekből akár folyamatosan is magas teljesítményt lehet kivenni, kapacitásuk is már egészen magas, így az üzemidővel sem lesz problémánk. Nem jellemző rájuk a memória effektus, mint a régebbi nikkel-metál-hidrid (NiMh) akkukra. Töltésük magasabb töltőárammal is történhet, így csökkentve az erre szánt időt. Ezek kinézetre hasonlítanak csak az alkáli elemekre, a bennük lévő feszültség magasabb, így mielőtt betennénk a lámpánkba mindenképp ellenőrizzük, hogy a gyártó ajánlását is! A legfontosabb tulajdonságuk a méretük. Pl. a 18650-es típusok elméleti mérete 18mm átmérő és 65mm hosszúság. A 14500-as méretei 14mm átmérő és 50mm hossz megközelítőleg, ez pontosan megegyezik az AA méretű alkáli elemmel, de semmiképp ne cseréljük fel őket! A másik fontos jellemzőjük a kapacitás, ennek értékét mAh-ban adják meg. Általánosságban elmondható, hogy ez a szám minél magasabb annál drágább lesz az akkumulátor. Feszültségük cellánként 3,7V. Újratölthetőek, de csak speciális lítium akkumulátorok töltésére alkalmas akkumulátor töltővel. Ugyan elég biztonságos a tokozásuk ám így sem célszerű őket rövidre zárni vagy felnyársalni, mert tűzveszélyes és felrobbanhat, tűzbe dobni, mert felrobbanhat és lenyelni sem mert mérgező anyagokat tartalmaz. Az akkuk nagyon érzékenyek a bennük lévő feszültségre! Amennyiben lemerítjük teljesen, könnyen tönkre mehet a cella akár véglegesen is! Üzemi feszültségük 3.0V és 4.2V között van általánosságban, ettől felfelé lehet minimális eltérés. Létezik védett és védelem nélküli akku is, ha a lámpa driver-e nem tudja az akku védelmét, akkor célszerű védett akkut venni bele így kímélve pénztárcánkat a felesleges kiadásoktól. Vásárlás előtt mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy az adott lámpába a védett akku belefér-e!
A színhőmérsékletekről:
A LED számunkra egyik legfontosabb jellemzője. Kelvinben (K) szokták megadni, hogy milyen színhőmérsékletű a kilépő fény. A meleg fehértől a természetes fehéren át a hideg fehérig minden színvariáns elérhető általában. Az alábbi kép jól bemutatja, hogy melyik Kelvin érték kb. milyen megvilágítási színt fog adni.
